FUTSAL.HU

Mottó: "Nem a szabad száj veszélyes, hanem a csukott fül!"

Az egységes futsal társadalomért!

Zseniális szó, és ráadásul magyar, és az értelmezése is egységre mutat: összefogás, összetartás, egyetértés mind a barátságról az összetartozásról szól. A jó kritika néha segíti, és még egységesebbé kovácsolja a jól és helyesen felépített csapatot.

Az én igaz barátom - Oczella László - már megint építi az egységet, és, ha hibáztam, azt nem felejti: „Kritizálja az az edző az 5-4 játékot Csehország ellen, aki klubcsapatával percek alatt átélte ezt a Murcia ellen, s ő sem tudott mit tenni.” Ez vagy négy éve történt meg és 100 %-ig igaza van Oczellának. De azt tudod-e - kedves László -, hogy utána mit mondtam? Azt, hogy hibáztam, és, hogy miattam kaptunk ki azon a bizonyos mérkőzésen a Murcia ellen. Nem a játékosokat hibáztattam, csak önmagamat. De tanultam belőle, és még egyszer nem fogok abba a hibába beleesni. A   kritikádnak a hibája, kedves László, hogy nagyon egyoldalú! De tudod mit? Emlékeztetlek egy-két mérkőzésre: az Ostravai EB-n a portugál-magyar, vagy utána a Magyarország-Irán, vagy a magyar-ukrán, a Székelyudvarhely-D. Moszkva, a cseh-magyar szerinted miben volt hasonló?  Ha ezekre emlékszel, akkor mond meg nekem, miben volt hasonló mindegyik. Mert, ugye ezekről hallgatni kell! Nem folytatom, hiszen csak az fogja megérteni, aki arra érdemes!

Csak csatázunk, csapkodunk jobbra-balra, és a másikról beszélünk, de amikor mi hibáztunk, akkor ne másban keressük már a hibát, mert bizony a csapatot mi állítjuk össze, és mi küldjük fel a pályára, ami onnantól már a mi felelősségünk! Tudjunk már az ország elé állni, és tudjuk már beismerni, hogy hibáztunk, és tudjunk már elnézést kérni mindenkitől, és tudjunk már lemondani!

De térjünk vissza az egységhez. Hogyan lehet eljutni, hogyan történhet meg, hogy eljutottunk odáig, hogy ellenségeket látunk a futsalban? Kinek, vagy minek köszönhető ez? Valami miatt elveszett az egyenesség és a tisztesség ebben a sportágban!

Oczella úr megjegyzi: „legyen felkészült egy sportvezető!”

Bizony, bizony, igaza van Oczella úrnak, mint mindig, azaz, nagyon fontos felkészült bizottságnak, vagy felkészült szövetségi edzőnek lenni. Azért engedjen meg néhány gondolatot a helyes és jól működő Futsal Bizottságról és az edzőképzésről!

"Dolgozni kellene a futsalban, és először, mutassak fel valamit", "okosított fel" az egyik barátom, és ne írjak mindenfélét össze-vissza. Igazad van – mondtam, és visszafelé elkezdtem sorolni, hogy nemrég megírtam egy olyan programot, hogy szerintem a két-háromfős bizottság sokkal jobban végezné a munkáját, ha albizottságokat hoznának létre (utánpótlás, edzői, média, stb.) Több hónappal előtte egy kb. 25 oldalas munkában megírtam, hogy hogyan lehetne a futsalt a tömegsportba beépíteni, illetve az iskolákban is alkalmazni a jövőben. Ja, és – pofátlanul - írtam egy Futsal edzőképzés című könyvet, vagy másoltam, vagy fordítottam, vagy loptam!

Kérdezem: még mit csináljak?

De megírtam azt is, hogy már régóta létre kellett volna hozni a megyékben a Megyei Futsal Bizottságokat. Ezek a bizottságok létrehozták volna az iskolai futsalt, a tömegsportba beépítették volna a megyei felnőtt futsal bajnokságokat, az utánpótlásképzést, és annak a tornáit. Az önszerveződés tipikus példája, vagy nem? De sajnos egy fontos dologról mindig elfelejtkezünk, és az a futsalképzés!

Jó szakmai anyag nélkül nincs futsalképzés Magyarországon! Nem személyeskedni akarok, de a magyarországi futsal edzőképzést - a Futsal Bizottság támogatásával - 100%-ig egy személlyel oldják meg.  Óriási hiba! A világon nincs még egy olyan ország, mint a miénk, ahol nem edzőbizottságra bízzák, hanem egy személyre (csak a futsaltaktikai és technikai képzésre gondolok). Magát a képzést és annak a tőrvényszerűségeit több edzőnek is át kellene beszélnie, hogy kialakítsák a helyes képzési irányt, a módszert. Már elnézést, de ki állítja azt, hogy mi a helyes? Ki dönti ezt el? Ki ellenőrzi le, hogy a helyes úton vagyunk-e? Már vagy negyven futsal edző van Magyarországon, illetve negyven futsaledzői papír van, és ezek milyen futsaledzők? A futsalnak két képzési iránya van! Az egyik a futsal mérkőzések tudójának, azaz az edzőknek a képzése, míg a másik a futsal utánpótlásedző képzés! Kérdezem: melyiket képezzük ki néhány nap alatt? (Lehet, hogy mind a kettőt?) 1993 óta létezik a futsal Magyarországon, a 17 év alatt nem tudtunk egy utánpótlás képzési módszert felépíteni, nem tudunk kialakítani?

A legfontosabb: szakmai anyag nélkül, hogyan lehet edzőképzést tartani, hogyan lesz képes az edző játékost nevelni? Hogyan lesz futsalbajnokság - nem csak a nevében - Magyarországon? 8-10 éve majdnem ugyanaz az edző, ugyanaz a bizottság, és semmilyen szakmai dokumentumot nem tudnak felmutatni, de semmiféle programot sem. A Futsal Bizottságnak évek óta nem volt költségvetése, és az MLSZ morzsáin tengődött, így csak a helybenjárást lehetett felmutatni. Most nem írom le, hogy az edzőképzést „egy magasabb futsalképzési kultúrával” rendelkező ország segítségével kellett volna megoldani, és ez automatikusan kinevelte volna a képzett magyar futsaledzőt! Könnyű a Futsal Bizottságnak most azt állítani, hogy spanyol edző kell a jövőben Magyarországra, amikor egy forintjuk sincs. Ezt a fontos kérdést - ráadásul - az új Futsal Bizottságnak kellene megoldania! Majd, ha kell, akkor az új bizottság hoz szakmai anyagot, külföldi utánpótlásedzőket, és ha úgy gondolják szövetségi kapitányt. Ettől függetlenül - véleményem szerint - van olyan edző, vagy edzők, akik Magyarországon ezt a - mások szerint lehetetlen - feladatot (szövetségi kapitányi poszt) be tudnák tölteni. Több ilyen futsaledzőt megneveznék, például: Kovács Kálmán, Jávor István, Frank Tamás, Somogyi Krisztián, Szitkó Róbert, Márkus Ákos. Ezek a futsal-szakembereknek nevezhető, volt ismert játékosok egy új gondolatokra épített válogatottat (A-válogatott, utánpótlás válogatottak, női válogatott) akár csapatmunkában is fel tudnának építeni, és biztos vagyok benne, hogy Kozma Mihály is segítené tanácsaival ezt a team-et.

Mert csapatban, és egységben kell gondolkozni!

Eltelt 8-10 év, és a Futsal Bizottság, most - 2010-ben, néhány napon belül - hirtelen új programmal, új edzővel, új gondolatokkal, és új irányvonallal akarja a futsaltársadalmat vezetni.

Szerintem ez már késő… és önök szerint?

…..és most jön újra képbe Oczella úr megjegyzése, hogy „legyen egy sportvezető felkészült”!

Mert a jelenlegi Futsal Bizottság nem tudott eddig semmit felmutatni, illetve valaki egyvalamit megpróbált elérni. Elmesélem…

"...a futsal EB alatt az egyik vezetőnk a világ egyik leghíresebb edzőjénél, aki jelenleg a spanyol futsal első számú vezetője, azt észrevételezte, hogy valami „kis jani” lemerészelte fordíttatni az egyik anyagát, majd ebből könyvet írt, és jelentetett meg Magyarországon Edzőképzés címmel. Egyben jelezte, hogy nyugodtan jelentsen fel, és talán még a segítségét is felajánlotta!"

Ez már szerintem tragédia, ha egy magyar futsal vezető idáig eljut! Ha így gondolkodik, akkor arra kell gondolnom, hogy neki nem a futsal a legfontosabb? Miért kell ez, miért van szükség erre? Vagy talán a könyvem kárt okozott a magyar futsalnak? Már bántam, hogy vagy hat hónapja személyesen átadtam a könyvem egyik példányát az „edzők-edzőjének” (Javier Lozano) és elmondtam, hogy hogyan született a könyv. Milyen meglepetés lehetett neki, hogy a magyar futsal egyik vezetője arra kéri hónapok múlva, hogy eljárást kezdeményezzen a könyv megjelenése miatt, ami a polcán van az otthonában. Mit gondolhat rólunk? Kérdezem én: normális dolog ez? Hát, normálisak vagyunk?

Nem, ezt nem kellett volna leírnom! Nekünk, magyaroknak erről se legyen véleményünk!

Nagyon halkan, szinte suttogva kérdezem, miért ellenségeskedünk, miért csinálunk ilyet? Miért nem dolgozunk, és örülünk együtt a futsalnak? Miért nem fogunk össze, és…

Úgy gondolom, hogy az összefogás záloga: egy új Futsal Bizottságnak kell megalakulnia! Hogy ezt bizalmatlansági indítvánnyal érik el a csapatok, vagy a két-háromtagú bizottságunk - végre hosszú idő után - hoz egy "fair play" döntést "önmagáról", az már teljesen mindegy.

Kis János