FUTSAL.HU

Ezt még Strasznov Ignác is megirigyelhetné

level_tollAz évszázad magyar szélhámosa - aki "csak" a Vérmezőt parcellázta fel és adta el - is megirigyelhette volna a Futsal Bizottság tegnapi bűvészmutatványait, amivel a soros ülésükön kirukkoltak. A bizottság, érezve, hogy "meleg a pite", és veszélyben a poziciójuk, rendkivül határozott intézkedésekkel kivánták a futsaltársadalmat biztositani arról, hogy urai a helyzetnek és ők a szebb futsaljővő biztositékai.

Jól látszik, hogy a "futsal-EB-kudarcért" a bizottság tagjai Kozma Mihályt áldozták fel, hogy ezzel is mentsék, ami még menthető: saját poziciójukat. Pedig, ők voltak azok, akik elfogadták a szövetségi kapitány felkészülési tervét, és akik szinte teljhatalmat adtak a szövetségi kapitánynak a magyar futsalban (pl.: edzőképzés). Ám Kozmát úgy küldték el, hogy voltaképpen maradt. A kommüniké ugyanis nem emliti, hogy az edzőképzés irányítását elvették volna tőle, igy a jővő futsaledzői továbbra is egy olyan ember irányításával fogják megkapni az oktatást, aki az elmúlt években alaposan lejáratódott szakmai döntéseivel illetve annak időnkénti hiánya miatt. Képzeljék el a kedves olvasók, hogy milyen hiteles lenne Kozma úr nebulói elött, amikor éppen az 5-4 elleni védekezést magyarázná majd nekik az 5 hétvégés , durván 12-15 napos edzőképzés alatt.

Úgy gondolom, amennyiben a Futsal Bizottság tagjai a magyar futsal érdekét nézték volna, akkor Kozma Mihálytól - személyét nem teljes egészében kirekesztve a képzésből -, az edzőképzés irányítását is el kellett volna venni. Az általa kidolgozottakat a képzési idő rövidsége miatt  pedig, meg kellett volna hagyni az edzőképzés legalacsonyabb fokozataként, és lépéseket kellett volna tenni egy új, magasabb szintű edzőképző anyag kidolgozására, hazai és akár más országbeli szakemberek bevonásával is.

"A bizottságot egy bizonyos körből érkező sorozatos nemtelen támadások és mocskolódások nem befolyásolták ezen döntésében."

Azt gondoltam, a bizottság az elmúlt napokban eljutott arra a szellemi szintre, hogy név szerint megemliti azokat, akik nemtelen támadásokat, mocskolódásokat intéztek ellenük. Ehelyett továbbra is fantomosdit játszanak, és titokzatoskodnak. A "bizonyos kört" nem nevezik meg és sejtelmeskednek. Végigolvastam az internetes honlapokon az elmúlt hetekben megjelent cikkeket, de mocskólódásra és nemtelen támadásra nem leltem, maximum a cikkek után lévő szurkolói hozzászólások között. Én csupán tényeket olvastam, amelyekben rendkivül kulturált formában birálták a bizottsági tagok tevékenységét! Azt gondolom, a legdurvább kirohanással és sértéssel a női válogatott szövetségi edzője jelentkezett, aki leellenzékizett és kóklerezett mindnekit, aki meg merte irni véleményét a magyar futsalvezetők tevékenységéről.

"A tagok úgy érezték, hogy egy új, reményeik szerint egy magasabb futsal-kultúrából érkező edző talán eredményesebben tudja a jelenlegi helyzetben továbblendíteni futsalválogatottunkat."

Kérdezem én, az EB elött ezt nem érezték? Ki kellett esnünk az EB csoportköréből ahhoz, hogy lássák: ki lehet hozni többet is a válogatottból? Túl nagy árat fizettünk ezért.

Apropó fizetés. Ezek szerint mégsincs pénztelenség a magyar futsalban. Pedig sokáig az volt a kifogás, hogy a kevés pénz behatárolja a lehetőségeket. Egy magasabb futsalkulturából érkező edző fizetésére mégis tellik, mint, ahogy annak utaztatására, elszállásolására, tolmácsra és amennyiben ragaszkodik hozzá, akkor saját stábjára is. Nem szeretnék senkinek sem a pénztárcájában kotorászni, de amennyiben - mondjuk - Kozma úr fizetése 1100-1300 euró (cca: 300-350 ezer Ft) körül mozoghatott, addig egy külföldi edző - alsó hangon számolva is - minimum a négy-öt-hatszorosába kerül. Ha nem többet! Nagy kérdés, hogy hirtelen honnan teremtett elő a bizottság ekkora összeget, és vajon ezt a többletköltséget, amennyibe egy külföldi tréner kerül, nem lenne e jobb másra forditani? Mondjuk a csapatok anyagi helyzetének javitására.

Nem vagyok a külföldi edző ellen, sőt magam is felvetettem, mint lehetőséget (a játékosok honositásával együtt), de azt látni kell, a magyar futsal legnagyobb problémája jelenleg nem a szövetségi edző személye. Sokkal inkább az, hogy kevés a csapat és az igazolt játékos, szegények a klubbok, nem megfelelő szintű az edzőképzés, nincs a sportágnak koncepciója. Azt gondolom minden sportág legfelső vezetésének a legfontosabb teendői ezek rendbetétele, kidolgozása és orvoslása lenne. A kapitány kinevezése bár fontos, de nem a legfontosabb feladat.

Azt is érdekesnek és valahol megdöbbentőnek tartom, hogy azért, mert Kozma Mihály sikertelen volt az elmúlt években a válogatottal, miért nem lehet egy másik magyar edzővel próbálkozni? Csak Kozma létezik senki más? Egy Frank, Kis Jani, Somogyi, vagy Szitkó nem tudna segiteni a válogatotton? Azt kell mondjam, a bizottság tagjai ezen javaslatukkal nem a futsal mellett, hanem valaki(k) ellen hozott döntést, nehogy már Kozmán kivül más magyar edző bizonyitsa be, hogy képes a magyar válogatottat előrevinni. Pedig a nagypályás magyar válogatottnál csak azok után váltottak külföldire, miután a szóbajöhető magyar edzők már mind voltak szövetségi kapitányok. Akár többször is. Úgy látszik, a Futsal Bizottság azt gondolja, csak Kozma ért a futsalhoz a magyar edzők közül, a többiek nem. Ennyire rosszul azért nem állunk!

"Tegnap megkaptuk a hivatalos meghívót és egyeztetve az MLSZ versenyigazgatójával, elfogadjuk a meghívást. A 2010. évi nemzetközi naptárban beterveztünk a női válogatott számára nemzetközi megmérettetést, így jól illeszkedik ebbe a május 5-10. közötti meghívás. "

Hurrá! A női futsalválogatottnak 18 hónap után újra szerveznek meccset! Futsalvezéreink annyira félnek, hogy meg kell vállniuk poziciójuktól, hogy hirtelen fontos lett nekik a női válogatott is, akiknek 18 hónapja képtelenek voltak mérkőzést lekötni. Most - hirtelen - többet is sikerült, hála a moszkvai meghivásnak. Nemrégiben Tóth Károly szövetségi edző azzal indokolta, hogy nem szerveznek válogatott meccset a lányoknak, hogy a bajnokság alatt nem akarták a csapatok felkészülését akadályozni, megtörni. Erre most mikorra szervezték meg a lányoknak a tornát? Pont a rájátszás kellős közepére. Röhej!

Mindenesetre azért örömteli, hogy rájött a szövetség arra, hogy van női futsalválogatottja is!

Ismét olvashattuk, hogy hamarosan lesz női futsal EB! Ezt kb. négy évvel ezelött, ha jól emlékszem Huszár úr is megemlitette, de azóta sem lett belőle semmi. Most Kasza úrtól hallottuk ugyanezeket, remélhetőleg ebből már valóság is lesz.

Felmerül a kérdés amennyiben a férfi futsalválogatottnál nem találtak alkalmas magyar edzőt a bizottsági tagok szövetségi kapitánynak, akkor a nőknél miért nem gondolkodnak hasonlóképpen? Hiányolom a következetességet!

"Több szó esett a hazai futsalfejlesztésről, valamint a futsal irányításának kiterjesztéséről is."

De jó!! Eszükbe jutott, hogy kevés a két-három ember a futsal irányitására? Hálásak lehetünk a cseh csapatnak, hogy megvertek minket, mert ez kellett ahhoz, hogy erre a nyilvánvaló tényre rájöjjenek az illetékesek. Persze, ez azt is jelenti, hogy a magyar futsal irányitói hosszútávra terveznek - saját poziciójukat illetően. Ők akarják eldönteni milyen nemzetiségű legyen az új kapitány, ők akarják eldönteni kikkel egészüljön ki a bizottságuk, ők akarnak határozni mindenről, ami a magyar futsal sorsát meghatározza. Nem is lenne ez baj, ha nem az ő irányitásuk alatt zuhant volna sosem látott mélységekbe a magyar futsal. Ez alapján az egyetlen lehetséges megoldás az lenne, ha az MLSZ elnökválasztásig a Futsal Bizottság semmiféle javaslattal nem élne az MLSZ irányába, amely a jővőt illetően hatással lehet a sportágra, magyarán: függessze fel áldásos tevékenységét.

Március 6-án a csapatgyűlésen pedig, mérettessék meg magukat és kérjenek maguk ellen bizalmi szavazást! Ahogy a magyar választóknak is joguk van eldönteni négyévente, hogy kik irányitsák az országot úgy a futsalcsapatok vezetőinek is illene beleszólást adni abba, hogy kik képviseljék őket, és kik irányitsák a sportágat a jővőben. Ezeknek az igen lelkes, és nem utolsó sorban tehetős embereknek köszönhető, hogy beszélhetünk egyáltalán magyar futsalról, igy az ő véleményüket meg nem hallgatni szinte bűncselekménynek számit.

Simonyi András