FUTSAL.HU

1993-ban kezdődött a futsal Magyarországon, ez a 17 év úgy telt el, hogy igazán sohasem készült program, vagy terv, amely a futsalt a megérdemelt helyére, egy elismert sportággá emelte volna. Most - 2010-ben - Mezei József kezdeményezésére, az UEFA Futsal Cup-ban az olasz Luparensét a legjobb négy közé juttató Federico Vidal Montaldo hathatós segítségével elkészült egy futsal fejlesztési terv! Talán ez által most helyére kerül szeretett sportágunk.

Szerencsésnek tartom magam, hogy az elsők között olvashattam el ezt az anyagot, és most megpróbálok a futsalt szerető társadalomnak átadni ebből egy kis „kóstolót”. Az első oldalak elolvasása után az alábbi gondolat ragadta meg a figyelmemet:

„Ez a dokumentum egy meghívás a magyar futsal felé vezető út megtalálására. Azért nevezzük „meghívásnak”, mert ez egy nyílt vita, és azért „út”, mert egy hosszú folyamat, amit minél előbb el kell kezdeni…”

Itt egy pillanatra érdemes megállni, hiszen én voltam ezeknek az éveknek a szószólója, aki hiányolt egy futsal tervet, egy programot és a vitát, a közös beszédet.

A könyv következő fejezetei először a sport, ezen belül is a futsal fontosságára mutat rá, majd a III. fejezet elemzi a sportágunkkal kapcsolatos jelenlegi problémákat. A IV. fejezet az összefogásról és ezen belül a stratégia terv megvalósításáról szól. A következő fejezet a fejlett futsal kultúrájú országok sportjának fejlődését, a lakosság, illetve az állam szerepvállalását taglalja. A VI. fejezet az iskolai és a tömegsport fontosságára hívja fel az olvasók figyelmét. Ebben először az iskolai testnevelésben a futsal szerepvállalásáról, majd az 5+1–es kispályás focinak a futsalba való integrálásáról szólt. Majd az utánpótlásról szóltak a következő oldalak, ebben is elsősorban a futsal akadémiák (iskolák) kialakításáról, a jelenlegi állapotokról. Itt az egyik mondat nagyon fontos megállapítást tett: a futsal fejlesztéséhez szükséges három pillér hiányzik! Nincsenek versenyek, nincsenek futsal iskolák, itt hiányzik a korosztályra bontás. De állami program sincs a sportág fejlesztésére, ezért állami segítség sincs ezek megalapításához. A klubok szinte teljesen magukra maradnak a csapataik létrehozásában. Viszont emiatt nehezen irányható az egész futsal utánpótlás nevelés, és itt a futsalra specializálódott edzők hiányára is felhívja a figyelmet. Ebben a kényes kérdésben a fejlesztési terv próbál középen állni és semmiről sem véleményt nyilvánítani. A 60 órás futsal edzőképzésről a legfontosabb megállapítása, hogy az edzői papír a futsal NB I-ben és az NB II–ben is kötelező, de az utánpótlásnál nem! Ez nem csak tanulási, hanem egészségügyi kockázatot is jelent, hiszen a szakmai felkészültség a fiatalok oktatásánál a legfontosabb. Majd nagyon helyesen rámutat, hogy nincs edzők iskolája, nincs edzőbizottság, és ezért információcsere sincs.Itt nagyon helyesen rámutat, hogy nincs edzők iskolája, nincs edzőbizottság, és ezért információcsere sincs. A következő gondolatokban azzal foglakozik, hogy hogyan működött a Futsal Bizottság, és rámutat a megyei futsal bizottságok hiányára. A fejezet végén a reklámmal és a médiával kapcsolatos gondolatokat fejtegeti.

A magyar futsal rendszerének feladatai, és a jövőkép szorosan összekapcsolódik a VII-VIII. fejezetben. Mindkettő hangzatos, de sokatmondó szavakkal kezdődik:

„Kifejleszteni egy olyan magyar futsal modellt, amely az eszközeinek, erőforrásainak, képzéseinek és szervezésének folyamatos javulása révén, képes lesz gazdagítani és támogatni a lakosság egészséges sportolását ezzel a módszerrel.”

illetve

„Legyen egyike a legnépszerűbb sportoknak a magyarországi sportpalettán, járjon élen az oktatásban és az edzésekben és legyenek olyan versenyek, amelyek nemzetközi szinten megismertetik Magyarországot”

A IX. fejezet a stratégia célok, pl.: egy magyar futsal modell kidolgozása, valamint jobban serkenteni a futsal társadalmi fejlődését, és stb. Utána a stratégiai irányvonalakat - „csak” - 29 pontban tömöríti, és kiemeli, hogy melyekben kell fontos lépéseket tenni. A főbb pontok után részletesen foglalkozik például az iskolai futsal beindításának tervével, és a „hogyan” kialakításával (már ezért érdemes volt elolvasni!), majd az utánpótlás megyei/régiós beindításával fejezi be ezt a részt.

Azután a magyar Futsal Bizottság jövőbeni felállásáról és működési területeiről nyújt jól áttekinthető tervet. Ez nagy segítség ahhoz, hogy hogyan kellene kialakítani a Futsal Bizottság új felállását. Majd a jövőbeni versenyeztetésről kapunk gondolatokat. A következő rész lényege, hogy képzett futsal edző(edzők) nélkül nem érhető el, hogy sportágunk előnyeiről a társadalom,  a nagypályás edzők, és az MLSZ tudomást szerezzen! A vége felé a pénzről, a média fontosságáról, a reklámról szólt. A könyv záró gondolatai a kiemelt programok, és az értékelés módszertanához nyújtanak segítséget.

Háromszázhatvanöt oldalon a magyar futsal kapott egy „mankót”, amelyet értelmezni már nem kell, hanem „csak” végre kell hajtani, hogy futsalunk az értékes és hasznos sportok között is az első legyen.

A magyar futsalban az egyik legrégebbi futsalos vagyok. Évek óta a szószólója voltam és vagyok a változásnak, évek óta szajkózom és nem csak szavakkal, hanem terveim leírásával is, hogy mit kellene tenni. Magam is több oldalon, ha nem is ilyen részletesen, de foglalkoztam ezekkel a témákkal. Most - 2010–ben - Mezei József segítségével Federico Vidal Montaldo - nagyon nagy munkával - a képzeletbeli asztalunkra tette a holnapunkat! Hát… éljünk vele!

Ma a magyar futsal igen gyenge lábakon áll! Még mindig nincs Futsal Bizottságunk, nincs futsalunk és nincsenek futsaljátékosunk. Viszont most már van egy „MAGYAR FUTSAL FEJLESZTÉSI TERVE 2010”, amely mellé vagy mögé – összefogva - fel kell sorakozni minden csapatnak! Nem külön-külön, hanem együtt, hogy mindannyian részesei legyünk az előttünk álló munkának, ami „egy hosszú folyamat, amit minél előbb el kell kezdeni…”

A futsalban sokan ismernek, és talán hallgatnak is rám. Hogy legyen jövőnk, ahhoz terveinknek, céljainknak kell lenni. Az én célom, hogy megismerjék és megszeressék a magyar futsalt. Sőt, célom Vidal „kollégát” a világbajnoki döntőben legyőzni, hogy majd utána - mi magyar futsal edzők - oda tudjunk menni, és egy aranyéremmel megköszöni azt a példamutató munkát, azt a jó szándékú segítséget, amelyet ennek a tervnek az elkészítésével tett nekünk, magyaroknak.

Remélem, hogy minden csapat egy oldalra áll, amivel egyértelműen jelzi, hogy a változásra voksol. Amennyiben ez így lesz, akkor a lehető leghamarabb fel kell állnia az új Futsal Bizottságnak, olyan emberekkel, akik tenni is akarnak érte. Nem a bizottság összetétele a fontos, hanem az, hogy mindannyian részt akarjunk venni a munkában. Mert mi vagyunk a magyar futsal!

Még rengeteg munka vár ránk. Részemről kész vagyok mindenkinek - aki igényli - segítséget nyújtani a futsallal kapcsolatos minden kérdésben, és javaslom, hogy mindenki így álljon hozzá. Hiszen aki igazán szereti ezt a sportágat, annak a futsal „a testének egy része”. Azért látszik, hogy vannak, akik tenni akarnak a magyar futsalért, amiért köszönet elsősorban Mezei Józsefnek és Federico Vidal Montaldonak, de köszönet mindazoknak, akik hathatós segítséget nyújtottak ennek a fejlesztési tervnek a megalkotásához. Véleményem szerint az elképzelés megvalósítható, és visszautasíthatatlan segítség ennek a mi piciny kis futsal társadalmunknak.

A tervezet 28. oldalán van a futsal értelmezésének és fontosságának a bizonyítéka:

A futsal, mint sport, oktatási értéke a futball számára kulcsfontosságúak. A futball történelmének és jelenének nagy játékosai a futsal edzéseken fejlődtek. Olyan játékosok, mint Ronaldinho, Ronaldo, Kaka, Robinho, Iniesta és nem utolsó sorban Messi ebben találták meg a holnapjukat. Hogy ez a jó út, azt két ország bizonyítja a legjobban: Brazília és Spanyolország. Ezekben az országokban a legfejlettebb a futsal gyermekkori alkalmazása. Itt egy nagyon fontos megállapítást tesz Vidal, és én ezt tartom a legfontosabb gondolatnak a holnap futballja és futsalja vonatkozásában. „A brazilok és a spanyolok nemcsak, hogy versenyképesek és eredményesek mindkét labdajátékban, de mindezt nemzetközileg csodált játékkal teszik, ami a fejlett észlelésnek és a döntéshozatalnak köszönhető, amelyek a futsalból örökölt tulajdonságok.”

A zürichi Home of FIFA 2009. május 13-15-e között szemináriumot tartott, ahol a legjobb szakemberek a futsal különböző területeit tárgyalták. Itt Venancio Lopez a spanyol futsal válogatott szövetségi kapitánya egy interjúban kijelentette: „A futsal a legjobb eszköz a jövőbeli játékosok képzésére. A Brazíliában és Spanyolországban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az alacsonyabb kategóriákban is magasabb szintűek a világversenyek, a futsal korai gyakorlásának köszönhetően. Másrészről a futsal egy új módja annak, hogy bevonzzák a játékosokat mind a futsal, mind a labdarúgás területére.”

A végére, pedig egy rövid, de velős idézet Cristiano Ronaldotól és Kakától:

"Mit jelent nekem a futsal? Gyorsaságot, erőt, szabadságot, az ösztönt, technikát, taktikát, a koncentrációt, és a pontosságot, vagyis a futsalt!"

(Kis János)