FUTSAL.HU

Bölcsességek mindenkinek

„Az emberi haladás egyetlen vívmánya sem született egyhangú egyetértés nyomán. Azok, akik előbb találják meg a Világosságot, arra vannak kárhoztatva, hogy a többiek ellenében kövessék azt."

Az edzőképzés útján

Az ukránok elleni mérkőzést soha nem bocsátom meg neki! Felfoghatatlan, hogy ott - „ad-hoc” jelleggel - állította össze az 5 a 4 elleni játékot.

Ma Magyarországon a futsal válogatott gebinbe van kiadva, egy seggel ülünk meg mindent! Míg a Hollandoknak az U21-es válogatottjuknál őt edző van, addig nálunk csak egy. De az aztán mindenhez ért! Ért a mozgáskoordinációhoz, a taktikához, a technikához, a bemelegítéshez, és – természetesen egyedül - megoldja még a futsalképzést is.

Hát ezért tartunk itt! És most itt a futsal edzőképzés, és ők ezt is megoldják. Alig várom, hogy én üljek, az iskolapadban, Kozma vagy Bicskei meg tanítson majd a futsalra. Mert ismerem a válogatási elvét ezeknek a zseniális vezetőknek. Hogy ki kaphat ebből a kalácsból egy szeletet… a lényeg, hogy minél olcsóbban ússzuk meg, és minél több maradjon nekünk, tanároknak. Persze gondolnak a külföldiekre is, talán jön Vic Hermans is (ha ráér). Mert van kiktől tanulni, és azoktól el is kell fogadni! Ők már tettek le valamit ebben a sportágban. Persze „Vic” nem fog megsértődni, hogy nem az ő könyvéből fogják tanítani januárban a futsalt. Direkt nem beszéltem a könyvemről, illetve mivel többen írtuk - a könyvünkről, hiszen „csak” a FIFA által támogatott edzőképzésről szól, ami a mai Magyarországon nem felel meg ezeknek, vagy az ő követelményüknek.

Mi hárman a Futsal – Edzőképzés c. könyvet a futsalért, és a jövő edzőinek írtuk, míg ezek - az igazi sportemberek – erről tudomást sem vesznek, mindent maguknak állítanak és akarnak. Hát lelkük rajta!

Először is nekem nincs erre az edzőképzésre ennyi pénzem, ezt a pénzt nem vesszem el a családomtól. De ha ezeknek az egyéneknek nincs szükségük az én tudásomra, segítségemre, akkor én ettől a perctől kezdve nem veszek róluk tudomást. De szerintem letettem már annyit a futsal asztalára, mint ők - sőt talán többet is! Igaz, amíg ők a vezetők, addig a hatalmuknál fogva mindent megtehetnek. Megtehetik azt, hogy a jövőben csak olyan edzők ülhessenek a képzeletbeli futsal kispadra, akik ezt a tanfolyamot elvégezték. Remélem, hogy mindenkit köteleznek rá, és így a kb. 25 futsalcsapatnak lesz vagy 70-75 edzője szorozva kb. 50. 000.- forinttal. Úgy gondolom ennek a tanfolyamnak nem a pénzről kellene szólnia, hanem inkább a segítségről, a tanításról, a futsal-tudatlanság feloldásáról.

Ahogy Bicskei úr mosolyogva megemlítette, amikor találkoztunk – „Reméli, hogy találkozunk az edzőképzésen majd!” Megjegyzem Bicskei úrnak, aki az MLSZ Felnőttképzési Intézetének Edzőképző Szakcsoportjának igazgatója, hogy azért kapja a fizetését, hogy mindenkit meghallgasson, és szakmailag döntsön, és nem, pedig egyes személyek telefonjai alapján, főleg egy ilyen – szerintem fontos kérdésről. Szakmailag tart itt a magyar futball, és szakmailag fog a futsal ott tartani, ahová ő most vezet minket. De én nyugodtan fogok aludni, míg ő izguljon azon, hogy meddig van szükség az ő munkájára (remélem nem sokáig).

Megjegyzem, ezek, akik ezt az edzőképzést összeollózták, nem fognak összevisszaságokat írni, biztos vagyok benne, hogy zseniálisan másolnak, de értsük meg, a futsalt nem másolni, hanem érteni kell! Talán aprólékosabban is, mint a futballt. A szakmát, a tudást, pedig át kell tudni adni a holnap edzőinek, de nem három hétvégén! Ha már „képeznek”, akkor érjen is valamit az a képzés.

Nem tudni miért, de az utóbbi években egy olyan szintre jutott a magyar edzőképzés, hogy most holland edzők mutatnak nekünk példát hozzáértésből, és futball iránti alázatból.

A jó körülmények, és jó játékos kiválasztás mellett nekünk nem „zseniális” edzések kellenek, hanem azt kell „megtanulni” látni, hogy ki mire képes, mire alkalmas. Látni kell azt az edzésmunkát, amire szüksége van annak a bizonyos játékosnak, és ha kell, akkor folyamatosan ki is kell azt javítani.

Megmondom őszintén, örülnék annak, ha tévednék, mert minden bizonnyal lesz egy-két olyan edző, aki jót és előremutatót fog majd tanítani, és akkor nekem is be kell ismernem, hogy volt jó oldala is ennek a képzésnek. Mert akkor már megérte beiratkozni. Köszönöm, de én viszont nem kérek az edzőképzésükből! Mert ha ők válogatnak, akkor én is hadd válogassak, hogy ki képezzen engem. Mert, ha ilyen „egyenesek” az életben, akkor milyen lehet a képzésük.

Remélem változni fog ez az ország, és remélem, olyan emberek jönnek majd, akik a szakmát, az emberséget és az egyenességet tartják fontosnak. Ezekből én nem kérek a tanítókból, mert az ilyen, és ezekhez hasonló emberek vezetgetnek meg már évek óta minket… Olyanok ők, mint a szél, arra mennek, amerre fúj.

Utóirat: Nagyon fontos a futsal az életemben, de a családom fontosabb! És ha az én kisfiam azt akarja, hogy megtanítsam a futballra, akkor én meg fogom tanítani. Remélem, lesz még néhány olyan remek ember és játékos, aki szeretné, hogy az én felfogásommal és hozzáértésemmel tanítsam meg a futsalra. Még úgy is, ha én nem veszek részt a futsal edzőképzésen. Mert edzőképzés helyett most inkább egy jó darabig Gödöllőn fogok edzéseket vezetni.

12 hónap múlva kezdődik a futsal EB! Már most bárkivel mernék fogadni, hogy több játékosom benne lesz majd a válogatott keretében. Mert addig van egy kis időm, hogy kineveljek egy-két futsaljátékost, Nekik - „szakembereknek”. Már azt is hallom, amit akkor fognak mondani: „Hát… nem hiába vezettük be az edzőképzést Magyarországon!”

Hát igen, köszönjük! Köszönjük Nektek!

(Zárójelben megjegyzem, hogy még szerencse, hogy a labdát nem én találtam fel, mert, akkor képesek lennének egy új sportágat keresni!)

A futsal megismeréséért mindent megtettem! Majdnem húsz éve ismerkedek vele, és kijelenthetem, hogy a legrégebbi bútordarab vagyok a „szakmában". Azt is látom, hogy ki az, aki tesz érte, és ki az, aki csak elvenni akar. Évek óta szajkózom, hogy az edzőképzést el kell indítani és, hogy a csapatoknál edzéseket kell tartani, mert motivált, hogy mutassuk meg, hogy a futsal egy életképes sportág. Próbálok kritikákat írni, hogy tanuljunk belőle. Kérem a szövetségi edzőt, hogy dolgozzunk ki együtt egy menetrendet, dolgozzuk ki együtt az edzőképzést, és vegyük rá a csapatokat a magasabb szintű munkára. Megemlítem még egyszer, ezt számtalanszor megtettem! ...és csak bólogat, és csak mondja, hogy „Igazad van, dolgozunk rajta." Ezek mindig csak szavak maradtak nála, tett sohasem követte. Nem tudom talán tart tőlem? Talán azt gondolja, hogy a helyére törők? Mostantól remélem nyugodtan fog aludni, mert tudja meg, hogy azért írtam le ezeket a cikkeket, hogy értse már meg: „Engem nem érdekel az ő posztja!" Ennél én többre tartom magam! De egy dolgot megígérhetek: „Soha a büdös életben szóba nem állok vele még egyszer!" Én „vágom" az ő tudását, tudom, hogy mit ér! Hát... csak vezesse meg a futsalt, és lassan rombolja le azt itt Magyarországon is, ha már Székelyföldön megtette.

Megírtuk az Edzőképzés c. könyvet, és ő ezen csak átnéz, tudomást sem vesz róla. Innentől kezdve ez legyen kölcsönös! Egyszerűen már tűrhetetlen, hogy a semmiből egyszer csak előjönnek egyes emberek és megvezetik a többséget. Egyszerűen tűrhetetlen, hogy olyan vezetőink vannak, akiket a futsalcsapatok sohasem választottak meg, és - természetesen - ezek a vezetők a barátaikat, a Bólogató Jánosokat helyezik a fontosabb pozíciókba.  És ez által így teljes lesz az egyetértés! Ők irányítgatnak, és erre néhányan meg bólogatnak.

Közben eszembe jutottak a játékosok is, és főleg azok, akik nélkül nem is beszélhetnénk a futsalról Magyarországon. Sajnos ők sem állnak a sarkukra, mert remegnek, hogy eggyel növeljék a válogatottsági statisztikájukat. Csak egy-egy játékos emeli fel néha-néha a hangját, hogy pl. „Miért nincs edzőtábor?" Mitől félnek? Nélkülük nincs futsalválogatott, edző, pedig mindig lesz, és vezető is. Igenis, szólaljanak már meg, akarjanak már fejlődni, és mutassák meg, hogy egyenes a gerincük, és, hogy van tartásuk!

Azért írtam le mindezt, mert - valahol magamban - nekem is meg kellett húznom egy képzeletbeli vonalat, és mindezt azért, hogy a jövőben csak a munkámmal és a családommal tudjak foglalkozni. Az edzőképzést meg oktassák úgy... ahogy akarják. Engem már nem érdekel!

Amit ebben a három cikkben leírtam, az a saját „színtiszta" igazságom, a véleményem! Minden szavamért vállalom a teljes felelősséget!

Kis János

(Vége)