FUTSAL.HU

„UNA HISTORIA DE EXITO" (Egy siker története) Javier Lozano

jlozano,,Egy történetet mesélek el... de ezt a történetet ne csak hallgassátok, hanem vonjátok le belőle a konklúziókat is! Ez egy spanyol történet, egy csapaté, akik egy álomért harcoltak. Hittek valamiben, elhatározva, hogy harcolni fognak az álmaikért, és ez egy életre szóló tanulságként maradt meg bennük.

„Stratégiadöntésekről" mesélek, mikor 31 évesen, gyakorlatilag még gyerek fejjel érkeztem ehhez a csapathoz...

Az előző edző, aki előttem volt a csapat iránytója, óriási vesztes körutat tett Brazíliában. Nem volt a csapatában rend, fegyelem, ezáltal profizmus sem. Mikor hazaértek a túráról, mindenkit elküldtek/kirúgtak, és engem keresett meg a szövetség elnöke, hogy vállaljam el „a feladatot".
Ez 1992-ben történt. Itt kezdődik az Én történetem...

Amikor felkértek, akkor volt a világbajnokság Hong Kongban. Ekkor kezdődött az álmom megvalósítása.

 

FILOZÓFIA (filozófiám): - Azt akartam, hogy Spanyolország nyerjen, mi legyünk a referencia. Ehhez filozófia-váltás kellett. Az egyéni érdekeket fel kellett váltani a csapat-érdekeknek. Nem volt bennünk/bennem ennél erősebb vágy. Amikor átvettem a gárdát, nem nyertünk még semmit, de... arrogánsak, önteltek voltunk. (Javier Lozano végig többes szám első személyben beszél, tegezve mindenkit, ami személyes, de egyben bizalmas is) Akkor érhetünk el bármit, ha szerények vagyunk, és mindennap nyerni akarunk. Ez az az érték, amit képviselek, amit vallok, és ezt követte ettől kezdve a csapatom is, mert én ezt követeltem tőlük.

Fontos dolgot mondok! Nagyon fontos a viselkedésünk, hisz mi a futsal követei vagyunk! Vigyázni kell arra, hogy mit csinálunk, mit mondunk, hogyan mondjuk.

Aki viszont nem kész arra, hogy ezeket az általunk vallott nézeteket elfogadja, hiába a legjobb futsalos, el kell mennie. 1993-ban hiába voltak a legjobb játékosok a válogatottban, ha nem fogadták el a közös érdekeket. Nem rendelték alá az önös érdekeiket a többiek alá. A következő bajnokságban, a döntőben a brazilok ellen 19000 néző előtt veszítettünk. Akkor megfogadtuk, nem hagyjuk, hogy ilyen megtörténjen újra.
Ha a veszteséget szerénységgel fogadjuk, tanulhatunk belőle, és kell is. Ettől a pillanattól kezdve hétszer vertük meg a brazilokat.

NEHÉZSÉGEK: - bizonyára vannak közöttetek sikeres emberek. Nincs olyan siker, amiben ne lenne nehézség. Például, volt egy „fogadott fiam" - sport-fiam, így hívom a családombeli rokon gyermeket, Lorentét -, akit én nevelgettem. Ő egy kivételes, nagy tehetségű sportoló. 1999-ben elkövetett egy nagy hibát. Brazil részről provokálták, és ő, a helyett, hogy példát mutatva nem vette volna ezt fel, elkezdett verekedni. Mindnyájuknak nagy szégyen volt ez. Nem ez volt a mi álmunk, nekem, pedig igazságosnak kellett lennem, példát kellett mutatni. Tudtam, hogy életem egyik legnagyobb döntését kell hoznom. Mérlegelnem kellett mindent, és döntöttem: örökre kitettem őt a válogatottból. Következetességemnek meg is lett az eredménye, onnantól két világbajnokságot nyertünk.

Ez a legnagyobb erény, ha követelsz, és te is úgy cselekedsz. Mert ha követelsz, de Te nem úgy teszel, nincs értelme az egésznek.
Mágikus pillanathoz érkeztünk: 2000-ben, Guatemalában a brazilok elérhetetlen csillogásként ragyogtak. Halhatatlannak tűntek, akik verhetetlenek.

Olyan álom volt ez, mint Hamupipőkéé. És aztán Hamupipőke a királyfi felesége lett, és királynő. Mi is álmodtunk, és teljesült.
Lehetünk azok, akik lenni akarunk! Bizalom, fegyelem, munka, és szerénység kell hozzá! Mindenki el tudja érni azt, amire vágyik, de ehhez keményen dolgoznia kell, és nem csak „gitározni". 2000 óta minden magától működik ennél a csapatnál. Mindegy, ki az edző - működik magától!

STRATÉGIA:

1. SAJÁT STÍLUS: - Tudnunk kell, milyen csapatot akarunk megalkotni. Nem másolni akartunk másokat, mert akkor csak másolatok lettünk volna.

2. ÖSZTÖNZÉS: - A nemzeti bajnokságokat ösztönözni kell, versenyeztetni, edzetni, gyakorolni, hisz a legjobb módszer a fejlődésre, hogy pl. minden vasárnap meccs legyen. Ezzel kialakul bennünk egy versenyszellem. Van bennünk egy olyan gén, ami a gyakori fejlesztéssel, edzéssel alakul, fejlődik, tökéletesedik.
Confucius mondta: „Amit hallasz, elfelejted, amit látsz, megjegyzed, de amit csinálsz, azt megtanulod"

3. EDZŐKÉPZÉS: - A képzés nem a könyvek elolvasása, vagy Javier Lozano meghallgatása. Egy egész életre szól! Spanyolországban 2000 edzőnk van, a képzésük nagyon kemény. Futballban dolgozom most, és akikkel - edzőkkel - beszélgettem, mind megállapíthattuk, hogy a futsal edzőink képzettebbek, mint nagypályás edzőtársaik. Nem csak a technikát, hanem magát a tudományágat, szervezetet, technológiát kell megtanulni, ismerni. Fontos a vezetői képességet is megtanulni, hisz mi csoportvezetők vagyunk. Tudnunk kell kommunikálni, érzelmi intelligenciával rendelkezni, hisz kezelni kell tudni a helyzeteket, érzelmeket, szituációkat, fizikai téren a kutatások eredményeit, és anatómia ismertekre is szert kell tenni (érzelmekre hogyan reagál a test, stb.), ugyanis a gondolataink irányítanak bennünket. Nem félelmekre kell gondolni, hanem kihívásokra. A tudományágak fejlődnek, ezeket ismerni kell.

Készségek, amiket javítani kell:

1. FIZIKAI
2. TECHNIKAI
3. TAKTIKAI
4. PSZIHOLÓGIA
(Negyedik a pszichológia, hisz, ha pszichikailag nem vagyunk rendben, nem fejlődik az első három).

1. fizika: - Játékos voltam, olyan edzőm volt, aki atletizált. Az edzők onnan merítenek, amiben járatosak. Mi atlétika pályán edzettünk.

2. technika: - változtatni kellett a technikán. Észrevettük, hogy a futsal technikája a sebessége. Minél kevesebb idő alatt gyorsabbnak lenni, mint az ellenfél. Fontos és hatékony a kivitelezés gyorsasága (pl. a passzoláshoz gyorsabban mozogjunk, mint az ellenfél)!
A pontosság is nagyon fontos. Vannak rosszabb és jobb napok. Viszont az nyer, akinél többet van a labda, hisz több lehetősége van lőni. Első lépés a passz - ehhez kell a pontosság, és ezt gyakorolni kell. Hiába gyakorol azonban bárki is, ha meccseken, éles szituációban nem megy. Ezért kell a lehető legtöbb mérkőzést játszani.
Ha sok passzt rontunk, az befolyásolja az érzelmeinket, ha viszont több passz sikerül, az ösztönzőleg hat a csapatra.
Ez élet-halál kérdése a futsalban!

3. taktika: - elérkeztünk a KULCSHOZ! A kezdeti időben mi is sok technikai sémát gyakoroltunk. Észrevettük, azonban hogy ezekbe kívülről, a pálya mellől nem lehet belenyúlni. Rájöttünk, hogy olyan játékosokat kell kinevelnünk, akik maguk hozzák a döntéseket, és nem az edző. Arra kell törekednünk, hogy ő tudjon különbséget tenni, jó vagy rossz döntés között.

Viszont! Ne higgyük, és nem is hihetjük, hogy mi „császárok" vagyunk. Szükségünk van intelligens, döntéseket hozó játékosokra, mindent ez alá kell rendelni. Ne mondjuk meg neki mit csinált rosszul. Kérdezzük meg, mi hogyan történt, és - szerinte - mit csinált rosszul? Ha visszaemlékszik rá, akkor rögzül az agyában, és tanul. Megtanulja, mit hibázott, mit kell másként tennie ezek után.

Ha katonákat képzel, várni fogja a parancsot a pályán, hogy add ki neki. Ha gondolkodásra készteted Őket, akkor döntéseket hoz.
Intelligens csapatot hoztam létre, akár egy kecske is edzhette volna őket az utóbbi időben, akkor is nyertek volna. Belülről más egy mérkőzés, és ezt ők nagyon jól tudták.

A mérkőzésen egyetlen egy statikus helyzet van, a kezdőrúgás. Onnantól kezdve mozgásban van mindent. Arra kell tanítani a játékost, hogy minden szituáció, ami megtörténik, az miként történhet, mit kell csinálni, hogyan kell döntenie. Ha karmesterekké válunk, akkor elveszítjük az edzői szerepet, és ez így van jól.

A döntéskészséget kell fejlesztenünk a játékosokban. Ha a 11 éves lányom valamit nem tud, nem mondom meg a választ, hanem kérdezgetem, amiből neki kell rájönnie, és rá is jön a helyes válaszra.

Socrates mondta: „Én csak azt tudom, hogy nem tudok semmit!" Mindig kérdezgette a tanítványait, sosem mondta meg a megoldást, hogy mindenkiből a lehető legjobbat hozza ki.

Nekünk is így kell tennünk a játékosainkkal, mert ha ő nem akarja, hogy kihozzuk belőle a legjobbat, nem is fog sikerülni. Nekünk kell meggyőzni őket, hogy menni fog.

A négy fontos elem:

A., - figyelem: - létkérdés, hogy egyetlen információ se vesszen el. Ha van egy ötletem, nem szabad hagyni, hogy elvesszen! A figyelmet fel lehet és fel kell kelteni, az információáramlásnak meg kell lennie, a dialógusban, pedig mindkét félnek részt kell vennie.

B., - koncentrálóképesség: - nem szabad szétszórni a figyelmet! Ha a célra összpontosítunk (az egy energia) - nyerünk. A bemelegítés az már maga a mérkőzés! Onnantól kezdve nincs más, csak a meccs. Nem csak a testednek, a gondolataidnak is fel kell készülnie a megmérettetésre. Én sem engedem meg a játékosaimnak, hogy fegyelmezetlenek legyenek. Minden energiádat egy célnak kell szentelned, és ez a verseny! Ha koncentrálsz, akkor abba az állapotba kerülsz, ami ideális a versenyzéshez, és erre kell törekedni.

C., - aktiválás: - minden embernek van egy saját optimális energiája, energia szintje, ami hol alacsony, hol magas. Minden edzőnek figyelnie kell arra, hogy melyik játékosnál éppen hol van ez. Ha optimális szinten van, akkor hatékonyak vagyunk, ha túlmegy, akkor fiziológiai következményekkel jár (szívdobogás, szorongás). Ilyenkor relaxálni kell, nyugodt légkört kell teremteni. Ne pazaroljuk el az összes energiánkat már az elején. Minden játékosnak van saját gyógyszere, amivel ezeket az energia szinteket csökkenteni illetve növelni lehet. Valakit tüzelni kell, valakit csillapítani.

D., - az edző: - egy edzőnek bírnia kell az ismeretekkel. Nem neki kell megnyernie a meccseket, ő „csak" a karmester. Ő mondja meg, ki játszik, és mit, de a játékosok hangolnak. Ő inspirálja a játékosokat. Ha azonban nem ismerjük saját magunkat, másokat sem tudunk megismerni. Önkritikát kell gyakorolni, és kritikusnak kell lenni saját magunkkal szemben is. A legnagyobb erény az önkritika! Egy edzőnek mindig az erényeit kell mutatnia, a gyengeségeit pedig el kell takarnia. Javítani kell a gyengeségeken, tudatában kell lennem, hogy ki illetve mi vagyok.

- meg kell ismerni másokat,
- empátiát kell gyakorolni,
- meg kell érteni másokat, ez által a helyébe képzelve még jobban érthetem a döntéseit, a mozgatórugóit, amin keresztül tudom motiválni,
- a pályán lelkeket kell irányítani, nem robotokat,
- érzelmeket kell kezelni.

LÉGKÖR: - bizalmi légkört kell teremteni, amiben mindenkivel el kell hitetned, hogy a hibák tanulásra vannak, a tanulási folyamat részei. Így tovább fogja próbálni javítani a hibáit, újra meg újra. Tőlünk függ, milyen légkört hozunk létre.

SZEMÉLYISÉG: - hitelesnek kell lenned, amit nem vehetünk meg pl. egy boltban. Hatalma mindenkinek van, de hitelességet a játékosaidtól kaphatsz, de ezt csak igazságossággal nyerheted el. A felállított szabályokból alakul ki a tisztelet. Példát kell mutatod a tetteiddel. Ne ígérj olyat, amit nem tudsz betartani. Ez a hitelesség.

BIZALOM: - ezt úgy nyerheted el, ha megismered, meghallgatod az embereket. Gyors a mai világ, ahol kevesen hallgatnak meg. Ha meghallgatsz, megtanulsz meghallgatni, akkor egy láthatatlan kapcsolat alakul ki köztetek. Figyelnünk kell, hallgatni. Odafigyelünk, ezzel adóssá téve azt, akit meghallgatunk. Bizalmi légkör alakul ki ezzel. A kommunikáció és a hallgatás együttesen a bizalmi légkör.

ÉRZELMI EGYENSÚLY: - mi emocionális hangszórók vagyunk. Ha én ideges vagyok, átragad a játékosaimra is. Mindenkiben van félelem, csak ezt az edző nem mutathatja ki, ezt kezelnie kell tudni. (Én is féltem Brazília előtt, szinte pánikoltam. De nem mutathattam ki, mégpedig azért, hogy nyerjünk. Tudom, hogy keményen dolgozunk, és az én pánikom miatt nem veszíthetünk. )

Tudósok bebizonyították, hogy az emberi agy nincs „készen", mert nem tudja kezelni a kellemetlenségeket. Ezért - tudat alatt - minden nehézség előtt elképzeli, hogy milyen kifogásokat tud hozni azért, hogy csökkentse a szégyenérzetünket. Bármi, amit mondanunk, túlzásként fog lecsapódni. Ezt kezelni kell tudni, különben a játékosok kicsúsznak a kezeink közül."

Budapest, 2009. április 7.

Lejegyezte: Szedlák Csilla