Javier Lozano után Paulo César de Oliveira, a brazil futsalválogatott szövetségi kapitánya is előadást tartott a Danubius Hotel Arena (Stadion Szálló) konferenciatermében - a Borsodi Futsal Kupa utolsó napján.
Előadásának központi témája az volt, hogy a brazil válogatottnak hogyan sikerült visszaszerezni a világbajnoki címet Spanyolországtól, illetve milyen okok vezettek ahhoz, hogy hosszabb idő után ismételten az ő nyakukba akasztották az aranyérmeket.
Elmondta, hogy tapasztalatuk szerint a brazil játékosok legfőképpen a támadásokban élik ki magukat, és nem igazán szeretnek védekezni, így a labdavesztések után nem igen futottak vissza, ami a mai modern futsalban már alapkövetelmény. De voltak problémák a védekezésből támadásba és a támadásból védekezésbe való visszarendeződés körül is.
Hogy orvosolják a hibákat, és ismételten a világ legjobbjai legyenek, egy olyan szakmai stábot állítottak fel, amely ideális összetétele révén a lehető legjobban hozzájárulhat a sikerhez. Ehhez meg kellett győzni a brazil szövetséget, hogy a csapat mellé kell egy 12 fős (!) szakmai stáb, amely szinte biztosítéka a sikernek. Ez a stáb a következő szakemberekből állt fel: edző, segédedző, statisztikus, erőnléti edző, pszichológus, táplálkozási szakember, kapusedző, orvos, fizioterapeuta, két masszőr és az ellátásért felelős szakember (" a szertáros").
Amikor a munkát megkezdték, rendkívül sok adatra volt szükségük ahhoz, hogy feltérképezzék a válogatottat. Adatbázisukban kb. 1000 mérkőzés információja megtalálható, amelynek alapján elemzéseket hajtottak végre, hogy a legoptimálisabb következtetéseket levonják. Az adatok tanulmányozása során, például kiderült egy olyan fontos tény, hogy, ha egy mérkőzésen minimum 80 szerelést végrehajt egy csapat, akkor azt a legnagyobb valószínűséggel meg is nyeri.
Szakembereiknek és a műszerezettségüknek köszönhetően lehetővé vált számukra a játékosok egészségügyi adatainak azonnali elemzése is, így napra kész pontos képet kaphatnak arról, milyen is a futballista terhelhetősége, és állapota függvényében kontrollálni tudják, hogy mennyire hajlamos az izomzata arra, hogy sérülést szenvedjen. Különböző ábrákkal szemléltette az elmondottakat.
A legfontosabb feladat a játékosok meggyőzése volt, mégpedig arról, hogy az egyéni képességeiket alá kell rendelniük a csapatérdeknek. Nagyon sok információt az "ősi rivális"spanyolok sikereiből merítettek, és ezekből okulva megértették a játékosok, hogy igenis ez járható út. Ehhez azonban morálisan is jól kell passzolniuk egymáshoz! Ennek egyenes következménye, hogy ma már a brazil futsalválogatott tagjai szinte barátként viszonyulnak egymáshoz. Mindenki hozzáadja a saját értékét a közösség értékeihez, ami által több lesz a csapat. Így kialakult egy bizalmi viszony, amelyben fontosak a visszajelzések és a bizalom.
Az európai klubokban játszókkal is tartják a kapcsolatot, és megpróbálnak játékosaik számára minden tanácsokat megadni, amely a még jobb teljsesítmény eléréséhez szükséges.
Kiemelte, hogy a hibákból is tanulni kell, mert egy egészséges légkörben ez is a hasznukra fordítható.
Előadását videóanyaggal színesítette, amellyel azt szemléltette, hogy hogyan sikerült a brazil játékosok támadó és védekező teljesítményének feljavítása. Módszereik eredményre vezettek, hiszen a világbajnoki aranyat hosszú idő után ismét az ő nyakukba akasztották.
A kb. 2 órás előadás végén válaszolt a jelenlévő edzők, játékosok és érdeklődők - kérdéseire.
Az előadásról a SportKlub sportcsatorna operatőre felvételt készített, amelyet reméljük, hogy hamarosan egy dvd kiadása követ.
| < Előző | Következő > |
|---|